FacebookSatartlapGoogle bookmarkTwitter

1911. március 16-án megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas

Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége már megalakulásától kezdve igyekezett megtalálni a megfelelő kereteket a szabadidő minél tartalmasabb eltöltésére. Így alakult meg 1911. március 16-án a több ezer főt aktív, több tízezer főt passzív sportolásra ösztönző Vas- és Fémmunkások Sport Clubja.

A labdarúgók a kezdeti időkben alacsonyabb osztályokban szerepeltek, de öt év alatt három osztályt előre lépve az első vonalban is bemutatkozhattak az 1916-17-es bajnokságban, és azt a 6. helyen zárták.

1930-ban a pályaavató mérkőzésen 5-2 arányban a Vasas, nagy meglepetésre legyőzte a Ferencvárost. Ez a pálya még nem a mai pálya volt, hanem a Béke utca – Forgách utca által határolt, nem túl nagy területet jelentette.

A klub labdarúgó szakosztálya 1955-ben elérte első nagy sikerét, a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerését.

1956-ban Közép-Európai kupát nyert a csapat, a Népstadionban 100.000 néző előtt lejátszott mérkőzésen nyert 9-2-re az osztrák SK Rapid Wien ellen. Később még négy alkalommal nyerte meg a Vasas a KK-t.

Első bajnoki címüket 1957-ben ünnepelhették, a forradalom utáni első, egyidényes (11 fordulós) bajnokságot nyerték meg.

Mint bajnokcsapat, jogot szereztek a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) való indulásra. Az első fordulóban a svájci BSC Young Boys volt az ellenfél. Az idegenbeli 1:1 után, a visszavágón 2:1-es Vasas győzelem született. A következő körben nem kisebb csapat, mint a holland Ajax várta a Vasast. Az amszterdami 2:2 után a Népstadionbeli hazai mérkőzésen 4:0 arányban győzelmet aratott a Vasas. Az elődöntőben a kor legnagyobb csapatával a Real Madriddal kerültek szembe. Az első mérkőzésre ezúttal is idegenben került sor, Madridból súlyos, 4:0-ás vereséggel tértek haza. A Real Madridban akkor Kopa, Didi , Santamaria, Di Stefano és nem utolsósorban Puskás Ferenc játszott. A visszavágónak ismét a teltházas Népstadion adott otthont, ahol Bundzsák Dezső és Csordás Lajos góljaival megverték a világhíres spanyolokat, amit a klubtörténelem legfényesebb lapjain tartanak nyilván.

Innen számítható a Vasas aranykora, amely a 60-as években teljesedett ki, amikor négy alkalommal (1960, 1961, 1965 és 1966) nyertek bajnokságot, az utolsót ráadásul veretlenül (ez a csapat látható a fotón). A csapat edzői ebben a korszakban Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak.

A sportegyesületnek a közel 100 év alatt 30 szakosztálya volt hosszabb rövidebb ideig, a hagyományos sportágak mellett (labdarúgás, atlétika, birkózás, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, röplabda, vívás, sakk, tenisz) olyan kuriózumnak számító szakosztályok is alakultak, mint a gyeplabda, motorcsónak, motorkerékpár-autó. Ma a Vasas Sport Clubbon belül az Alapszabály értelmében 16 szakosztály működik.


A piros-kék egyesület sportolói az évtizedek alatt több mint 1400 országos bajnoki címet, 44 olimpiai aranyérmet, több mint 40 világbajnoki, valamint Európa-bajnoki címet nyertek. Olyan kiválóságok öregbítették a Vasas Sport Club hírnevét, mint az atléta Németh Imre, a 100. olimpiai bajnoki címet szerző birkózó Hegedűs Csaba, a teniszező Körmöczy Zsuzsa és Taróczy Balázs. De folytathatjuk a legendák sorát Papp Lászlóval, Gedó Györggyel, a vívó Kárpáti Rudolffal, a vízilabdázókkal Markovits Kálmánnal, Jeney Lászlóval, a Faragó-Csapó-Kenéz „triumvirátussal”, vagy a Mocsai Lajos irányításával BEK-et nyert női kézilabdázókkal és még jó néhány oldalon keresztül sorolhatnánk a nagyságokat. Ne feledkezzünk meg Illovszky Rudolfról, a "Vasas ikonjáról" sem, aki haláláig, 2008. októberéig mindennap bejárt a Fáy utcába dolgozni.

A mai Vasasban is olyan tehetségek vagy már-már a jövő nemzedékének példaképül szolgáló bajnokok sportolnak, mint például dr. Steinmetz Barnabás, Bacskai Balázs, Wöller Gergő, Sastin Marianna, Iliász Nikolász, Szilágyi Áron.

A Vasas Sport Club legfőbb célja az itt sportoló kiválóságainak megtartása, minél több, éremesélyes olimpikon felkészülésének elősegítése, utánpótlás nevelés minőségének folyamatos javítása, a sport szeretetének átadása a legkisebbeknek és az ezekhez szükséges infrastruktúra biztosítása.
Ahhoz, hogy ezeket a célokat megvalósíthassuk, szükségessé vált a létesítmények helyzetének rendezése. 2004. november 1-én írta alá - az országban elsőként - a Vasas Sport Club a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a vagyonkezelői jog átvételéről szóló szerződést, amely értelmében az egyesület 49 évig maga rendelkezhet ingatlanjaival, létesítményeivel.

Ennek első eredménye, hogy 2006. szeptember 30-án ünnepélyes keretek között adtuk át a gyönyörűen újjávarázsolt Vasas Pasaréti Sportcentrumot. 2007 őszén a Fáy utcában is megkezdődtek a fejlesztések és az első ütem, a Vasas-UNIQA Labdarúgó Edzőközpont megépítése - amely hat műfüves (ebből négy télen sátorral fedett) és egy füves pályát foglalt magában - 2008 nyarára be is fejeződött. Ezt követően megújult a labdarúgók egykori öltözőépülete, ahova a játékosok, szakmai stáb, valamint a Vasas Futball Kft.  vezetése 2009. januárjában költözhetett be. 2010 nyarán megújult az Illovszky stadion, majd ősszel, miután a Vasas átadta a Béke úttal párhuzamosan kialakított 33 945 m2 nagyságú  területet - többek között az egykori ökölvívó és birkózó helyiséggel együtt - a földhasználati jogot megvásárló befektetőnek, az egyesület bejárata a Béke úton megszűnt és véglegesen átkerült a Fáy (gyalogos), illetve Hajdú utcába (autós). Ugyanebben az évben, a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásának köszönhetően egy újabb füves pályával egészült ki a labdarúgó edzőközpont.
2009-ben a Folyondár utcai sporttelepen is elkezdődtek, majd egy év múlva ott is befejeződtek a munkálatok és így 2011-ben a klub fennállásának 100. évfordulóját az egyesület hírnevéhez méltóan gyönyörűen felújított, megújult sporttelepeken ünnepelhetjük meg közösen, az egész Vasassal.

 

Az új embléma: