50 éve történt...

Magyarország a japán Tokióban megrendezett 1964. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt, 182 sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely atléta vitte.

50 éve, 1964. október 10-én kezdődött a XVIII. Nyári Olimpiai Játékok Tokióban.

Az olimpia előtt a magyar sportolók többsége a Tatai edzőtáborban készült a nagy megmérettetésre.

A magyar csapat összesen 22 érmet – 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet – szereztek.

A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó.

A magyarországi sportolók tizennégy sportágban, illetve szakágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.

Az 1964. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XVIII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1964. október 10. és 24. között rendeztek meg a japán Tokióban.

A játékok rendezésére már másodszor pályázó japán fővárost 1959. május 26-án, Münchenben választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy város közül.

Egyfajta jóvátételt jelentett Japán számára, amikor Tokió megkapta az 1964-es ötkarikás játékok rendezési jogát. A japánok el akarták feledtetni a világgal, de elsősorban önmagukkal történelmük legsúlyo­sabb és legfájóbb vereségét, a második világháborút.

Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.

Csillagászati összegeket költöttek arra, hogy a japán főváros pazar létesítményei és a kialakuló metropolisz képe tökéletesen illeszkedjen egymáshoz, s semmi disszonáns érzést ne váltson ki a sportolókból és a szurkolókból.

Hatalmas infrastrukturális beruházásokkal (megépült például a Sinkanszen gyorsvasút Oszakáig) világvárossá tették Tokiót

A versenyeken kilencvenhárom nemzet ötezer-százötvenegy sportolója vett részt.

A 182 fős magyar küldöttség első csoportja szeptember 22-én, kedden kelt útra. Izgatott sportolók gyülekeztek reggel 8 órakor az MTS székháza előtt a Rosenberg házaspár utcában, majd különjáratú Ikarus autóbuszok vitték a sportolókat a repülőtérre.
Nem csak az akkor utazókat, hanem a pár nap múlva őket követőket is, hiszen az ünnepélyes búcsúztatás erre a napra lett meghirdetve és senki sem szerette volna kihagyni az eseményt.

A hivatalos ünnepség pontban 10 órakor kezdődött, amelyen jelen voltak az MSZMP, az MTS, a Hazafias Népfront, a KISZ, a SZOT és a Fővárosi Tanács  képviselői.  Az ünnepi beszédet Pap János miniszterelnök-helyettes mondta (a beszéd szövege a korabeli Népsportban jelent meg), majd Egri Gyula, a MOB akkori elnöke, az olimpiai küldöttség vezetője köszönte meg a meleg szavakat, s tett ígéretet az egész magyar küldöttség nevében a tisztes helytállásra és a minél jobb eredmények elérésére.

A zenekar pattogó ritmusú indulói kíséretében az első csoport beszállt a KLM DC-8 járatába. 11 órakor szállt fel a gép, majd 2 és fél órás út után landolt Amszterdam repülőterén. Újabb óra elteltével a következő állomás Anchorage (USA) volt , majd innen repült tovább a csapat Tokióba. Az első csoportban vívók, labdarúgók, úszók, vízilabdázók, kerékpárosok, kosárlabdázók, röplabdázók, öttusázók, ökölvívók, atléták és birkózók utaztak.

 

A küldöttséget szerdán, helyi idő szerint 17 órakor fogadta a tokiói repülőtértéren a szervező bizottság tagja mellett Csanádi Árpád, a NOB magyar tagja és a magyar külképviselet dolgozói.

A gyors vámvizsgálat után a város esti fényeiben gyönyörködve értek az olimpiai faluba sportolóink, hogy másnap megkezdjék az edzéseket, már a helyszínen.

A magyar csapat közel 100 fős második csoportja október 2-án követte sporttársait Páder János MOB-titkár vezetésével.

 

Bár a labdarúgók már 10 napja a helyszínen tartózkodtak, Dunai II, Káposzta, Orosz, Csernai és Nagy György tartalékként vette az irányt a japán főváros felé.

Mint mondták, remélik, hogy Lakat Karcsi bácsi őket is számításba veszi, s pályára léphetnek majd valamelyik találkozón. A repülőn utaztak kajak-kenusaink is, akik a megérkezés és vámvizsgálat után egyből tovább utaztak Szagamiba.

Szakai Josinori– az olimpiai láng meggyújtója – 1945. augusztus 6-án – az atombomba ledobásának napján született Hirosimában.

Október 3-tól a teljes magyar csapat az olimpia helyszínén készülődött a versenyekre.
A labdarúgók, vízilabdázók és a röplabdázók edzőmérkőzésekkel készült az első megmérettetésre.

Az olimpiai játékokat 1964 október 12.-én Hirohitó császár nyitotta meg.

A tokiói olimpia megnyitó ünnepsége

A média

A helyszínről a Népsport két munkatársa: Ardai Aladár és Schubert Zoltán  tudósított.

A sportlap hírei alapján végigkövetjük október 10-től naponta, hogy mi is történt 50 évvel ezelőtt a XVIII. Nyári Olimpiai Játékokon.

Az eredeti filmbejátszások Csőke József „Tíz aranyérem” című filmjének részletei.


Az MTI egy Siemens 100-as telexkészüléket állított csatasorba, hogy segítse a helyszínen lévők munkáját.

 

A Magyar Televízió stábja Kelet-Berlinben rendezett be stúdiót és onnen sugározta az Intervízió adásait. A magyar nézők először október 11-én láthattak közvetítést a megnyitó ünnepségről.

Naponta 20-30 perces válogatásban sugározták a magyar szurkolókat érdeklő versenyeket, elsősorban úszás, súlyemelés, atlétika, vívás, birkózás, labdarúgás, ökölvívás, kajak-kenu , torna sportágakban. Az utolsó adás a záróünnepség volt október 25-én.

 

Földi Imre ezüstérmes és az öttusa lovaglás:

 

Török Ferenc olimpiai bajnok öttusában:

 

Rejtő Ildikó aranyérmes:

 

Hammerl László olimpiai bajnok sportlövészetben:

 
forrás: MOB, telesport,Népsport,youtube

 

forrás: telesport

 

forrás: mob.hu