FacebookSatartlapGoogle bookmarkTwitter

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete, a nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike (hatodikként a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 15-én alapították.

Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete illetve irányítása az olimpiai játékokon.

2005-ben ünnepelte a MOB alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB jelenlegi elnöke is részt vett.

Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett.

(Juan Antonio Samaranch)


Történelme során a MOB többször került nehéz helyzetbe. 1920-as olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett(1928-1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozót és vezetőit az állam nevezte ki.

1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület egyhangúlag megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot. Közülük három tag neve ismert. Jacsó István ellenne szavazott; Békesi László és Bogár Pál pedig tartózkodott.

1989-ben került azok kezelésébe akiket megillet, a sportolókéba. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.

Elnökök

  • dr. Berzeviczy Albert (1895–1904)
  • gróf Széchényi Imre (1904–1905)
  • gróf Andrássy Géza (1905–1907)
  • gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927)
  • Muzsa Gyula (1927–1940)
  • dr. Prém Gyula (1941–1944)
  • Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948)
  • Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951)
  • Hegyi Gyula (1951–1958)
  • Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán (1958–1962)
  • Hegyi Gyula (1962–1964)
  • Egri Gyula (1964–1969)
  • dr. Beckl Sándor (1969–1978)
  • Buda István (1978–1986)
  • Deák Gábor (1986–1989)
  • dr. Schmitt Pál (1989–2010)
  • Borkai Zsolt (2010–)

Az Olimpiai Bajnokok Klubja elnöksége legutóbbi ülésén kegyelettel emlékeztek a nemrég elhunyt Zsivótzky Gyula bajnok társukra, a Nemzet Sportolójára.

A  megbeszélés során a valamennyiük nagy bánatára, fájdalmára eltávozott kiváló sportoló helyére az aranyérmesek Ihász Kálmánt, az 1964-ben Tokióban olimpiai bajnokságot nyert labdarúgó-válogatott játékosát delegálták a MOB tagjai sorába.

(forrás: Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos honlapja)

Ihász Kálmán 70.